A szervezetünk a maga összetettségében végtelenül egyszerű elv alapján működik: mindenáron életben akar tartani.
Mondhatnánk, picit paranoiás, hiszen állandóan azt képzeli, hogy ami kibillent minket az egyensúlyunkból, az az életünkre tör, ezért „betegesen” törekszik az egyensúly helyreállítására.
Amikor valami fáj, az is kibillenti a szervezetet az egyensúlyából, és próbál is vele valamit kezdeni – főleg ha van szöveti károsodás, akkor gyorsan nekiáll helyreállítani a sérült területet. (Az más kérdés, hogy sokszor károsodás nélkül is fáj, no ezzel nem tud mit kezdeni, mert nincs mit helyreállítani. Ez egy másik poszt témája lehetne.)
No de rátérve a poszt eredeti témájára: ha mozgásban vagyunk, a szervezet számára az olyan információ, hogy haladnunk kell az élelmet keresni, vadászni, tehát olyasmiket csinálni, ami az életben maradáshoz szükséges.
Ha pedig intenzíven mozgunk, akkor megint jön a „tévképzet”, hogy esetlen menekülnünk kell valami veszélyes dolog elől, tehát kvázi életveszélyben vagyunk.
És ilyenkor sok-sok hormonális folyamat indul el bennünk, hogy a menekülést, tehát az életben maradást támogassa.
Ilyen többek között az endorfinok termelődése, melyek természetes fájdalomcsillapító szerek és abban segítenek, hogy kevésbé fájjon, ami sérült és tudjunk menekülni.
Tehát ha mozogsz, elindítod az endorfinok termelődését, melyek ha elárasztják a testet, segítenek a fájdalom csökkentésében és még ráadásul jókedvet is gyártanak (ez persze nem az életveszélyhez kapcsolódó hatása).
Endorfin persze nem csak vészhelyzetben termelődik, hanem az alábbiak során is:
mozgás, főleg intenzív mozgás
finom ételek fogyasztása, főleg fűszeresebb ételek esetén
nevetéskor
izgalmi állapotban (pl. szex)
És a legjobb hírem: a szervezet nem kér fitneszbérletet felmutatni, hogy a pozitív élettani folyamatokat elindítsa, ha mozogsz. Bármilyen mozgást „elfogad”.
Tehát a kiinduló gondolathoz hozzátenném, hogy a mozgás nem csak a legjobb, de a legolcsóbb fájdalomcsillapító is egyben. Szóval sétálj, bicajozz, kertészkedj, rendezd át a házat vagy menj jógázni, edzeni, futni – mindegy, csak mozogj!
Ha fájdalommal küzdesz éppen, akkor pedig a legfontosabb az lesz, hogy aktív maradj, legalább a napi feladatokat lásd el magad és a családod körül, minél kevesebbet maradj ki a munkádból és találd meg az a mozgásintenzitást, ami még éppen nem fokozza a fájdalmadat, de segíti a szervezetet a jótékony folyamatok beindításában.
MOZOGJ és a tested végzi a dolgát, támogat Téged!
(Forrás: Gerinckoncepció)